Hamisítás ellen

A probléma világszerte

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint az Európában, az Egyesült Államokban és a hasonlóan fejlett országokban értékesített gyógyszereknek kevesebb mint 1 százaléka hamisítvány. A fejlődő országokban azonban egészen más a helyzet. A szakértők véleménye szerint az ott eladott gyógyszertermékeknek akár tíz százaléka is hamisítvány lehet.

 

A probléma jellemzően súlyosabb azokban az országokban, ahol gyengébb a hatósági ellenőrzés. A volt Szovjetunió területén lévő országok némelyikében az összes forgalmazott gyógyszeripari termék több mint 20 százaléka hamisítvány, míg Afrika, Ázsia és Dél-Amerika egyes területein az arány még a 30 százalékot is meghaladja. Amikor ezeket az általános adatokat megvizsgáljuk, azt is figyelembe kell venni, hogy a probléma súlyossága nagymértékben eltérhet az egyes országok különböző régióiban, és az adott terméktől is függhet. Ugyanakkor tény , hogy az interneten vásárolt gyógyszerek 50%-a hamis.

 

Nem lehet biztosan megállapítani, hogy a dokumentált esetek a tényleges előfordulás milyen arányát képviselik, illetve csak a jéghegy csúcsát jelentik-e. Az azonban biztosan kijelenthető, hogy globalizálódott világunkban a hamisított gyógyszerek problémája többé már nem korlátozódik pusztán a fejlődő országokra. Természetesen egy nyaralás, utazás során az emberek vásárolnak gyógyszereket külföldi tartózkodásuk alatt (és néha haza is hozzák azokat barátaiknak és családjuknak, még ha ez tiltott is). A hagyományos piaci struktúrákat és kereskedelmi csatornákat is liberalizálják, hogy új szállítók bevonásával csökkenthetők legyenek az árak. Végül, de nem utolsó sorban: az internet globalizálta mindenféle termék kereskedelmét.

 

A hamisított gyógyszerek tragikus következményei

 

A hamisított gyógyszerek terjedésének gyakran tragikusak a következményei:

 
  • A jelentések szerint 1990-ben Nigériában több mint 100 gyermek halt meg, miután olyan köhögés elleni szirupot kaptak, amelyet mérgező anyagokkal hígítottak fel.
  • Öt évvel később mintegy 2500 ember halt meg, akiket agyhártyagyulladás elleni állítólagos védőoltással kezeltek, amely valójában csak vizet tartalmazott.
  • Kenyában és néhány dél-kelet ázsiai országban állítólagos malária elleni gyógyszerekről derült ki, hogy teljességgel hatástalanok. Haitin pedig 1996-ban legalább 59 gyermek halálát okozta egy hamisított szirup, amit láz kezelésére forgalmaztak.
 

A hamisított gyógyszerek alkalmazása tehát azért is nagyon veszélyes, mert sem minőségük, sem hatásuk, sem gyártási körülményeik nem ismertek. Saját egészségét teszi kockára az, aki nem azonosítható, ilyen szempontból nem engedélyezett és ellenőrzött helyről (pl. a piacról, az internetről) szerzi be gyógyszerét!

 

Amennyiben valaki hamis gyógyszert alkalmaz, számolnia kell azzal, hogy a betegségéből egyáltalán nem vagy csak nagyon lassan fog felépülni. De előfordulhat az is, hogy hamis antibiotikumok alkalmazása során a fertőző betegségekkel szemben nem alakul ki a megfelelő ellenállás, így mások egészsége is veszélyben forog. A legszélsőségesebb esetben a hamis „gyógyszer” akár halált is okozhat!